Dr�tsz�r� magyar vizsla

Teste: A dr�tsz�r� magyar vizsla j�val s�lyosabb �s er�teljesebb fel�p�t�s� r�vid sz�r� rokon�n�l. T�rzs�nek hossza nagyobb, mint a marmagass�ga. H�ta r�vid �s egyenes, l�gy�ka enyh�n lekerek�tett. A bord�k viszonylag sz�pen �veltek. A mellkasa legal�bb a k�ny�k�ig �r. Mells� l�bai egyenesek, a k�ny�ke k�zel van a test�hez. H�ts� l�bainak �z�letei m�rs�kelten er�sen kirajzol�d�k. Mancsai kiss� ov�lis alak�ak, szorosan z�rt l�bujjakkal. M�rs�kelten hossz� nyaka enyh�n �velt �s feszes. A farka alacsonyan t�z�tt; ahol ez megengedett, a k�tharmad�ra kurt�tj�k.

Feje: E fajt�n�l m�rs�kelten er�s stop l�that�, a szem�ld�k�vei er�teljesek. Feje a sz�rzet miatt kiss� sz�gletesnek t�nik. Az arcorri r�sz valamivel r�videbb, mint az enyh�n boltozatos koponya. Az orrnyereg egyenes, az ajkak nem lel�g�k. F�lei viszonylag magasan t�z�ttek �s lel�g�k. A szemek ov�lis alak�ak, tekintet�k eleven �s �rtelmes. A dr�tsz�r� magyar vizsla harap�sa oll�szer�.

Marmagass�ga: A kanok ide�lis marmagass�ga 58-62 cm, a szuk�k� 54-58 cm. Ehhez az �rt�khez k�pest mindk�t ir�nyban 4 cm elt�r�s megengedett, felt�ve, hogy a kutya testfel�p�t�se ar�nyos marad.

Marmagass�g minimum: 54

Marmagass�g maximum: 62

Testt�mege: 21-27 kg

Sz�rzete: E vizsla egyik jellemz� tulajdons�ga a dr�tszer� sz�rzet, amelyhez kis szak�ll �s igen merev szem�ld�k t�rsul. A r�vid sz�r� magyar vizsl�val ellent�tben, e fajta fed�sz�rzete alatt s�r�, gyapjas aljsz�rzet h�z�dik.

Sz�nei: A dr�tsz�r� magyar vizsla sz�ne a homoks�rga valamilyen �rnyalata lehet. A mellkason �s a l�bujjakon l�that� (nagyon) kicsi feh�r foltokat nem tekintik hib�nak. Szemeinek lehet�leg s�t�t sz�n�eknek kell lenni�k.

Alomsz�ma: 5-8 k�ly�k

V�rhat� �lettartama: 12-14 �v

V�rm�rs�klete

Jelleme: A dr�tsz�r� magyar vizsla kiegyens�lyozott, magabiztos, �rtelmes �s sportos kutya. El�gg� �ber, nagyon kedves �s h�s�ges is. A r�vid sz�r� magyar vizsl�hoz hasonl�an szeret apport�rozni �s �szni. Nagyon j� a szagl�sa, �s kiv�l�an alkalmas a nehezen megk�zel�thet� terepen v�gzend� munk�ra. A r�vid sz�r� fajt�n�l k�r�ltekint�bb �llat benyom�s�t kelti, mindazon�ltal igen kitart� �s megb�zhat� munkakutya.

T�rsas viselked�se: A dr�tsz�r� magyar vizsla �ltal�ban j�l megf�r a t�bbi kuty�val �s egy�b h�zi�llattal, b�r ez a szocializ�ci�ja m�rt�k�t�l is f�gg. Rendszerint j�l kij�n a gyerekekkel. Az idegenek �rkez�s�t ugat�ssal jelzi.

�ltal�nos gondoz�si tudnival�k

Sz�rzet�pol�si ig�nye: A dr�tsz�r� magyar vizsla sz�rzet�t id�nk�nt ki kell szedetni. Ez azt jelenti, hogy az elhalt sz�lakat k�zzel szedik ki a bund�b�l, helyet teremtve az �jonnan fejl�d� sz�r�knek. Ezen fel�l el�g, ha hetente egyszer �tkef�lik. A karmait r�viden kell tartani.

Tan�t�sa: A dr�tsz�r� magyar vizsla tan�t�sa nem jelenthet gondot. �ltal�ban igen gyorsan tanul, �s el�g �rtelmes ahhoz, hogy felfogja, mit is akar t�le a gazd�ja.

Mozg�sig�nye: A dr�tsz�r� magyar vizsla igazi munkakutya, amely nem �ri be napi h�rom r�vid utcai s�t�val. Rendszeresen lehet�s�get kell adni neki arra, hogy p�r�z n�lk�l kiugr�ndozza mag�t a szabadban. Szinte minden gyakorlatt�pus megfelel� a sz�m�ra, a fut�st�l az apport�roz�son �t, eg�szen az �sz�sig.

Alkalmaz�sai: Ez a fajta kiv�l� t�rs lehet egy sportos �letm�d� csal�dban. Mivel eredeti �s mai feladata is a vad�szat, �rdemes be�ratni valamilyen vad�sztanfolyamra, mivel ott nagyon j�l �rezn� mag�t.

(hivatkoz�s: www.kutya-tar.hu)